Az utóbbi évek korrupcióellenes tüntetéseinek szólamait zászlajára tűző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csaknem egymillió támogató aláírást gyűjtött a kezdeményezéshez, amely alaptörvénybe foglalná, hogy Romániában nem választható a törvényhozásba, a helyi közigazgatásba vagy az államelnöki tisztségbe olyan állampolgár, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet következményei.
A civil szervezetek és az akkori jobbközép ellenzék a 2016-tól tavaly őszig Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni tüntetések központi témájává tették a korrupcióellenes jelszavakat, szerintük ugyanis a PSD korrupt politikusainak felelősségre vonását próbálta meggátolni a büntetőjog módosítását és az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénymódosításaival.
Miután a PSD tavaly emiatt elvesztette az európai parlamenti választásokat, a párt akkori vezetője, Liviu Dragnea házelnök pedig korrupcióért börtönbe került, a PSD is olyan alkotmánymódosítást javasolt, amely kizárná a priusszal rendelkezőket a közéletből, de az alaptörvény módosítása tavaly elakadt, mert elbukta az alkotmányossági normakontrollt.
Most a választások közeledtével - némiképp váratlanul - tűzte a rendkívüli parlamenti ülésszak napirendjére a képviselőház baloldali többsége a "Bűnözők nélküli közéletet" mozgalom alkotmánymódosító törvénytervezetét. Dan Barna, az USR elnöke "történelminek" minősítette a képviselőházi konszenzust, és úgy vélekedett, hogy a járványügyi helyzet miatt is nagyon jó megoldás lenne az alkotmánymódosító népszavazást az önkormányzati választásokkal egyszerre, szeptember 27-én megrendezni. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kétkamarás parlament szenátusa is szövegmódosítás nélkül, 30 nappal a helyhatósági választások előtt kétharmados többséggel megszavazza az alkotmánymódosító törvénytervezetet.
Romániában kétharmados parlamenti többség, valamint érvényes és eredményes népszavazás is szükséges az alkotmány módosításához.